"Vésztő egy viharsarki, sárréti kis agrár falu volt akkoriban, amely azóta városi rangot szerzett 2001-ben. Lakossága 6800 fő. A település rendelkezik egy történelmi emlékhellyel, melynek neve Vésztő- Mágor. Itt találhatóak újkőkori, rézkori és bronzkori házak és temetőrészek, emellett pedig az Árpád-kori Csolt nemzetség monostorának maradványai is. Azért a vésztői rendszerváltást választottam témának mert ott nőttem fel. Célom feltárni az akkori légkört, az ezzel kapcsolatos személyes tapasztalatokat, első sorban a helyi lakosok és helyi közszereplők személyes elmondása és az akkori helyi sajtó írásai alapján. Szeretnék egy átfogó korrajzot adni a rendszerváltás előtti Vésztőről, a politikai légkörről és magáról, a rendszerváltás folyamatáról, arról hogy mindezt hogyan élte meg a vésztői társadalom. Milyen kérdések fogalmazódtak meg az emberekben, ha fogalmazódtak meg, milyen félelmeik voltak a változásokkal kapcsolatban és, hogy milyen várakozásaik voltak a jövőre nézve. Célom, hogy feltárjam mind a rendszerváltó erőkkel egyetértők, mind az akkori vezetéssel szimpatizálók, mind pedig a politikailag érdektelenek személyes tapasztalatai alapján az akkori atmoszférát." (részlet)
Szabó Lilla Fruzsina III. helyezést ért el a X. Fiatal Politológusok Találkozóján megtartott előadásával. A teljes dolgozat a csatolt fájl letöltésével elérhető.
Szabó Lilla Fruzsina III. helyezést ért el a X. Fiatal Politológusok Találkozóján megtartott előadásával. A teljes dolgozat a csatolt fájl letöltésével elérhető.
a_vésztői_rendszerváltás_története.pdf |
A tanulmány Szabó Lilla Fruzsina szellemi tulajdonát képezi, a FiPoliT oldalán megjelent tartalmakat a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények védik. A tanulmány felhasználása a szerző előzetes megkeresésével, beleegyezésével, a forrás pontos megjelölésével történhet. A tanulmányt teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöltük le a szerző beleegyezésével.